Az index egyik értelmesebb szerzője (Tbg) arról írt, hogy miért gáz valamennyiért buszokat venni, amikor van olcsóbbért is. Jogos, kétségkívül. Örültem volna, ha (hangsúlyosan) megemlíti, miért gáz nagyon környezetszennyezőt vásárolni a kicsit szennyező helyett, illetve az alesetekben hogyan alakul a valós összköltség, de ami föltűnt, az a különféle volánok beszerzési akcióinak koordinálatlansága. Mindegyik passzentos melegágya a korrupciónak, OK, és hát ki törődik a naaaagy Budapesten azzal, ha valaki jól jár a Hajdúságban 7 darab lengyel csuklóssal. De. A cikk is megemlíti a nyilvánvalót, hogy "egy új busz árát alapvetően a felszereltsége és a rendelt mennyiség határozza meg". A felszereltséggel most ne foglalkozzunk (a légkondit és az utastájékoztatót (mé? mikrofony nincs?) szokás említeni, szerintem lazán elvagyunk nélkülük), de a beszerzés volumene és széttagoltsága megér egy gondolati sort.
A cikk pédákat hoz a különféle volántársaságok nagyobb vásárlásairól és adódik a kérdés: miért nem álltak össze?
Nem vagyok jártas a vállalati jogban, a Zrt. minden forsza is rejtve marad előttem, és még a közbeszerzési törvény is okozhat meglepetéseket. De a Volánbusz elég komoly forgalmat bonyolít Pest megyében meg külföldön, az ilyen-olyan megyei volántársaságok pedig ugyan önállóan gazdálkodnak, de van Egyesülésük és mindegyikük tagja kismillió érdekvédelmi, szakmai, kooperációs stb szervezeteknek.
A VOLÁN Egyesülés (58 társaság vállalatközi integrációja) például "28 tagszervezet összefogásával gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és tevékenységük összehangolására, valamint szakmai és társadalmi érdekeik képviseletére 1989-ben alapított jogi személyisséggel rendelkező kooperációs társaság".
Mezei értelmezésben ez nem zárja ki automatice, hogy összehangolják a beszerzéseiket.
"Az Egyesülés arra törekszik, hogy a VOLÁN cégcsoporthoz tartozó társaságok az összehangolt tevékenységükkel jól szolgálják az utasok, ill. a megrendelők igényeinek kielégítését."
Sőt.
