A múltkor azt mondtam, hogy nálam Ken Livingston a befutó polgármester, de ha ők ketten küzdenének a szimpátiámért, talán mégis Enrique Penalosa nyerne. Az origo tavaly megjelent összeállítása azoknak a fővárosoknak a küzdelmét mutatja be röviden, amelyek hozzánk hasonlóan fulladoznak a szmogban. És ahol nem csak dumáltak, hanem hatékonyan tettek is az "élhetőbb város" szlogen megvalósulásáért. Legalább néhány lépést:
Bogotában az ezredfordulón radikálisan átalakították a közlekedést. Zárt buszsávokon haladó, metróvonalakhoz hasonló gyorsbusz rendszert építettek ki. Létrehozták a világ egyik legnagyobb kerékpárhálózatát, bevezették az autómentes napot, amelyen az egész városban tilos autóval közlekedni, csúcsforgalmi időszakokban pedig páros-páratlan rendszám alapján korlátozzák az autóforgalmat.
Bár minden bogotái szenvedett a szmogtól és a közlekedési dugóktól, a radikális tervek eleinte nem voltak túl népszerűek. Az autósok inkább még több utat akartak. "Majdnem bíróság elé állítottak, amiért eltávolíttattam a járdákon parkoló autókat" - mondta a bogotái közlekedés átalakításában oroszlánrészt vállaló Enrique Penalosa, a város akkori polgármestere.
Bogotában az ezredfordulón radikálisan átalakították a közlekedést. Zárt buszsávokon haladó, metróvonalakhoz hasonló gyorsbusz rendszert építettek ki. Létrehozták a világ egyik legnagyobb kerékpárhálózatát, bevezették az autómentes napot, amelyen az egész városban tilos autóval közlekedni, csúcsforgalmi időszakokban pedig páros-páratlan rendszám alapján korlátozzák az autóforgalmat.
Bár minden bogotái szenvedett a szmogtól és a közlekedési dugóktól, a radikális tervek eleinte nem voltak túl népszerűek. Az autósok inkább még több utat akartak. "Majdnem bíróság elé állítottak, amiért eltávolíttattam a járdákon parkoló autókat" - mondta a bogotái közlekedés átalakításában oroszlánrészt vállaló Enrique Penalosa, a város akkori polgármestere.
Miért volt szükség az átalakításra?
Kolumbia fővárosa az 1990-es évek elejére az egyik legszennyezettebb várossá vált a világon a motorizáció miatt. Egy átlagos, városon belüli utazás 70 percet* vett igénybe, a közlekedési dugók 95 százalékát okozó autók (közel 1 millió) Bogotá lakosságának alig 20 százalékát szállították. A fennmaradó 80 százalék a dugókban veszteglő, lerobbant tömegközlekedéssel próbálkozott. A nagy autóforgalom miatt magas volt a balesetek száma, a rossz levegő pedig komoly egészségügyi problémákkal fenyegetett. (Haláleseteket okozott.)
Az intézkedések bevezetése után
- 0,3 százalékról 5 százalékra nőtt a kerékpározók aránya- a légszennyezettség 16 százalékkal csökkent
- tizedére csökkent a balesetek száma a gyorsbusz útvonalán
- egy órával csökkent a napi dugók időtartama
- több mint 40 százalékkal nőtt a közlekedési sebesség
Nem tudom, hogy azóta mi történt Bogotában, sikerült-e fenntartani, továbbfejleszteni, más városokban adaptálni - ilyesmikről ritkán ír a sajtó. De ha Penalosa éppen állás nélkül van, én tudok egy várost, ahol nagy szükség lenne az elszántságára és az eszére.
* Budapesten hány perc is?
